Elég kemény napjaim vannak, szinte semmire sincs időm, magamra a legkevésbé és ez egy kicsit kezd kikészíteni.
Mozogni, gyakorolgatni is csak reggelente szoktam, ébredés után 5 percet azért rászánok erre és ha szerencsém van, akkor van olyan nap, hogy délután is csinálok ezt-azt (nagyon alapokat), de ezekre is maximum 5-10 percem van, inkább rászánom ezt a kis szabadidőt is a kisfiamra (akivel egyébként is nagyon felüdülés lenni, annyira vidám kis legény)
Eddig erőben és testkompozícióban nem érzem hatását ennek a visszavételnek, és remélem úgy tudok majd visszatérni (bízom benne, hogy csak pár nap múlva) a régi kerékvágáshoz, hogy nagyon nem romlik le semmi.
De addig is húzom az igát....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése