Jó látni, hogy a blogom éli saját életét nélkülem is. Kb. ugyanannyian olvasnak nap mint nap, mint korábban, amikor szinte minden nap bejegyeztem valamit.
Nem vesztem el, csak igyekeztem minél kevesebbet foglalkozni a "fitnesz iparral" (megőrjít ez a kifejezés, az ipar szó mindent leír erről az egészről), próbáltam csak a lényeggel foglalkozni és tanulni. Egyszerűen kikészültem az év végi, év eleji fogyókúra mizériától, elegem lett a "profi szakértők" csőstül jövő, haszontalan zsírégető tanácsaiból.
És az sem segített, hogy mostanában szinte minden nap, úton útfélen csak a zsírégetés, a tömegnövelés, a fegyencedzés. a minél nagyobb súllyal való katonai nyomás, és még sorolhatnám a téma. Most komolyan....tényleg ennyire fontos ez? Hát nagyon nem.
Edzéseimben is visszavettem, gyakoroltam inkább. Kialakítottam egy rendszert, ami alapján végzem gyakorlásaimat. Ebben nagy szerepe van az autoregulációnak, az egyszerűségnek és a sok-sok pihenésnek, két edzés között 1-2 nap pihenés mindig van. Csak saját testsúlyos gyakorlatokat végzek most, de nem kizárt, hogy magamra alakítok egy még jobban átgondolt programot, amiben már súlyt is fogok használni.
Erről majd írok még.
Lényeg, hogy próbálok kimaradni az őrületből és csak azzal foglalkozni, hogy élvezzem az életet amennyire lehetőségeim engedik (a családra mindig van időm, imádok gyerkőcömmel kúszni mászni, és nézni hogyan fejlődik napról napra...az élet élvezetéről nagyon sokat tanulok tőle :-)), amibe beletartozik egy kis mozgás öröméért való gyakorolgatás is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése